A lovak v�ratlan hal�la sz�rny� esem�ny, de m�g sz�rny�bb, mikor lovagl�s k�zben t�rt�nik meg. Szerencs�re a hirtelen hal�l a sportlovakn�l ritka esem�ny. Ugyanakkor a sz�vroham nemcsak a fokozott ig�nybev�tel� versenylovakat kaphat el. Amikor v�ratlanul meghal a l�tsz�lag eg�szs�ges l�, gyakorlat k�zben, az feltehet�leg v�rz�s miatt t�rt�nik. A hirtelen hal�l sokszor az art�ria s�r�l�s�nek tulajdon�that�, amelyet ak�r v�rparazita is okozhat.

Megfigyelhet�, hogy ha egy �r gyenge, akkor az �rfal szakad�sa leggyakrabban testmozg�s k�zben k�vetkezik be, mert ilyenkor a legnagyobb benne a nyom�s. Amikor a l� sz�ve munka k�zben gyorsabban ver, akkor a nyom�s az art�ri�kban dr�maian megn�, ami potenci�lisan el�id�zheti a gyenge �rfal reped�s�t. Gyors testmozg�s k�zben a lovak ereiben sokkal nagyobb a nyom�s, mint emberekben. Ez tal�n r�szben megmagyar�zza, hogy l�tsz�lag eg�szs�ges lovak m�rt halnak meg.

Lovaknak �ltal�ban igen eg�szs�ges sz�v�k van. Nekik nincs vel�k sz�letett, vagy �r�kl�tt sz�v-probl�m�ik, mint a macsk�knak, kuty�knak vagy az embereknek. A sz�vrohamot a sz�v szab�lytalan ritmusa (sz�vkamrai fibrill�l�s) id�zi el�, amelynek eredm�nyek�nt teljesen legyeng�l, �s az oxig�nnel tel�tett v�r az agyba sem megfelel�en jut el. Mikor az agy oxig�n tel�tetts�ge kifogy, elpusztul az �llat. A hal�l ut�n nincs nyilv�nval� v�ltoz�s a sz�vben.

K�v�lr�l nem igaz�n vehet� �szre, hogy mikor �s hol fogja a sz�vroham utol�rni a lovat, de utalhat r� a magas testh�m�rs�klet, az alacsony oxig�n szint. Sajnos m�g nem l�tjuk teljesen tiszt�n az ind�t� okokat, s�t el�zetes klinikai jeleket sem lehet sokszor felfedezni.