Amerika legr�gibb, ma is teny�sztett fajt�ja a quarter horse.
A 17. sz�zadban a virginiai �s karolinai v�rosok fõutc�j�n minden szombat �s vas�rnap l�versenyeket rendeztek. A t�v negyed m�rf�ld (kb. 400 m) volt. A csikasz� indi�nok p�nijai �s az Angli�b�l import�lt teliv�rek keresztez�s�bõl sz�rmaz� lovak rendk�v�l gyorsnak bizonyultak ezen a t�von, �gy r�videsen megkezdõd�tt teny�szt�s�k. A "quarter" angol eredetû sz�, jelent�se: "negyedes". Ez az elnevez�s a negyed m�rf�ldes versenyek ut�n ragadt e fajt�ra.
A quarter teny�szt�se a gyorsas�gra �s a nagy gyorsul�st felt�telezõ sprintre ir�nyult.
Ahogy a fajta terjedt, egyre t�bb j� tulajdons�g�t ismert�k fel. A quarter nagyon erõs l�, v�lla, fara izmolt, nagy t�vols�got tud megtenni egy testesebb lovassal �s annak m�lh�j�val egy�tt. Robban�kony, k�pes szûk fordulatokra, mely alkalmass� teszi a csorda melletti munk�ra.
A quarter egyes�ti az erõt, a gyorsas�got, a mozg�konys�got, az intelligenci�t. K�nnyen bet�rhetõ fajta, ez�rt is ilyen n�pszerû.
Haszn�lati m�dt�l f�ggõen k�l�nb�zõ t�pusai alakultak ki, de minden t�pus hasonl� tulajdons�gokkal rendelkezik. A nagyobb testûek munkalovak, a kisebbeket pedig versenyc�lokra haszn�lj�k.
Az USA-ban a quarter a legnagyobb egyedsz�m� fajta. N�pszerûs�ge ok�n nagy sz�mban export�lj�k.

Jellemzõk:
Sz�n: telt sz�nek
Marmagass�g: 150-160 cm
K�llem: r�vid fej, izmos nyak, z�m�k t�rzs, sz�les, izmolt far, finom v�gtagok
Viselked�s: intelligens, sokoldal�, odaad�
Haszn�lati m�d: h�tasl�-�s versenyl�, mezõgazdas�gi alkalmaz�s, rode�

Kialakul�s:
Arab->berber->t�r�k->andal�ziai->teliv�r-> QUARTER HORSE