Nev�t teny�sztõhely�rõl, a n�metorsz�gi Hannoverrõl kapta.
A hannoveri fajta alap�t�sa 1735-ben t�rt�nt, amikor II. Gy�rgy kir�ly rendelet�re l�trehozt�k a cellei m�nest.
A k�z�pkori csatalovakt�l sz�rmaz� helyi �llom�nyt holsteini lovakkal keresztezt�k, �gy egy kisebb m�retû kocsilovat nyertek.
A teny�szt�st Angli�b�l import�lt teliv�rrel �s cleveland bay-jel folytatt�k, majd az andal�ziai v�r is szerephez jutott a fajta kialak�t�s�ban.
1867-ben l�trej�tt teny�szegylete olyan lovat szeretett volna, amely haszn�lhat� fogatban de katonai c�lokra is alkalmas. Ez meg is megval�sult, de az elsõ vil�gh�bor� ut�n a katonai c�l� lovak ir�nti ig�ny visszaesett, melynek k�vetkezt�ben a teny�szc�l is megv�ltozott.
Gazdas�gi, fogat-�s h�tasl� lett az �j ir�nyvonal.
A m�sodik vil�gh�bor� azonban �jra v�ltoztatni kellett. A hannoveri ir�nt nem mutatkozott komolyabb ig�ny. Most cs�csminõs�gû h�taslvat szerettek volna kiteny�szteni. A teny�szt�sbe arabot, trakehnenit �s teliv�rt vontak be. Ez�ltal a hannoveri egy erõs, atletikus, ugyanakkor eleg�ns lovat kaptak, melynek v�rm�rseklete ide�lis h�tas-�s versenyl�v� tette.
A hannoveri lovak j�l szerepelnek d�jugrat� �s military versenyeken, de d�jlovagl�sban is meg�llj�k a hely�ket.

Jellemzõk:
Sz�n: minden telt sz�n
Marmagass�g: 160-180 cm
K�llem: v�ltoz�; erõteljes t�rzs, r�vid, erõs l�bak
Viselked�s: okos, �rz�keny, b�tor, odaad�
Haszn�lati m�d: verseny-�s h�tasl�

Kialakul�s:
'Great' csatal�-> holsteini-> teliv�r-> cleveland bay-> andal�ziai-> trakehneni-> arab-> HANNOVERI