A lóban erős a csordaösztön. Ezért csak más lovak társaságában érzik jól magukat, és néha ellenszegül, ha elválasztják társaitól. A legelőn együtt tartott lovak soha nem távolodnak el túlságosan egymástól. A csapatban élő állatok közössége jelenti a legmegbízhatóbb védelmet a támadásokkal szemben. A lovak nem tudnak a ragadozókkal szemben védekezni, nincs más csak a menekülés. Minél előbb észreveszi az ellenséget, annál nagyobb az esély arra, hogy el is tud menekülni. Több szem, fül és orr hatékonyabb és megbízhatóbb, mint egyetlen ló érzékszervei. Mivel néhány ló mindig szemmel tartja a környéket, a többiek nyugodtan legelhetnek, aludhatnak. A vadlovak ménesében a vezérkanca felel a többiek biztonságáért, a lovak teljesen ráhagyatkoznak. A szigorú rangsor minden egyes állat helyét meghatározza a csapatban. Ha egy ló eltávolodik a ménestől, elveszíti a közösség védelmét is. A legtöbb ragadozó ugyanis nem támad meg méneseket vagy állatcsoportokat, hanem kivárja, amíg egy óvatlan, gyenge vagy beteg állat lemarad a csapattól. Egy magányos ló pedig könnyű préda. Ezt a ló is tudja, és bizonytalanná válik, amint elválasztják a ménestől. Ez az oka annak, hogy a vezérkanca a túlságosan szemtelen fiatalokat elkergeti a ménestől, így leckéztetve őket. A kitaszított ló általában hamar belátja alárendelt szerepét, hogy aztán megint a ménes tagja legyen. |