A Spanyolorsz�g d�li r�sz�n tal�lhat� Andal�zia a sz�lõhelye ennek a legkeresettebb �s tal�n legh�resebb eur�pai fajt�nak.
Eredete nem ismert. Egyesek szerint tisztav�rû honos fajta, m�sok szerint berber eredetû honos �llom�ny a Kr. u. 8. sz�zadban a m�rokkal �rkezõ arab �s berber lovakkal keveredett.
Az andal�ziai t�pus a magasiskola k�nnyed elsaj�t�t�sa r�v�n ide�lis katonal� volt.
A 15-18. sz�zadban az andal�ziait sz�mos m�s fajta kialak�t�s�ra felhaszn�lt�k szerte Eur�p�ban. �gy j�tt l�tre a lipicai, a kladrubi, a lusitano �s az alter real.
Egy idõben annyira megn�vekedett az ig�ny ir�nta, hogy kivitel�t hal�lb�ntet�s terhe mellett megtiltott�k.
Ennek ellen�re a fajta a 19. sz�zad elej�n a fajta fennmarad�sa vesz�lybe ker�lt. III. F�l�p spanyol kir�ly uralkod�sa alatt t�bb fajt�val keresztezt�k, hogy k�llem�t t�megesebb� tegy�k.
Nap�leon spanyolorsz�gi hadj�rata sor�n a francia t�bornokok elvitt�k a t�rzs�llom�ny nagy r�sz�t, �gy sz�mos vonal kiveszett a fajt�b�l. Fennmarad�sa a karthauzi szerzeteseknek k�sz�nhetõ, akik monostoraikban f�ltõ gonddal teny�sztett�k az andal�ziait. E lovak �tv�szelt�k a veszedelmet. �j m�nest alap�tottak �s a fajta �jra felvir�gzott.
A fajta nagyon kedvezõ v�rm�rs�kletû. Okos, j�indulat�, nyugodt, k�nnyû vele dolgozni. Mozg�sa eleg�ns, nagyon l�tv�nyos. Magas �vû l�ptei mindig a figyelem k�z�ppontj�ba �ll�tj�k, b�rhol szerepeljen is.

Jellemzõk:
Sz�n: �ltal�ban sz�rke
Marmagass�g: 160-168 cm
K�llem: sz�les kosfej, nagy szemek, hossz�, �velt nyak, r�vid, m�ly t�rzs, erõteljes, kerek far, arõs l�bak, eleg�ns s�r�ny �s farok
Viselked�s: j�indulat�, nyugodt, egy�ttmûk�dõ, b�szke, agilis
Haszn�lati m�d: magasiskola, par�d�k, bikaviadal

Kialakul�s:
Helyi �llom�ny-> berber-> arab-> ANDAL�ZIAI