Ausztria sz�mtalanszor megcsod�lt lova a lipicai. Fõleg a b�csi Spanyol Lovasiskola r�v�n v�lt h�ress�- a magasiskola-bemutat�k ok�n.
Teny�szt�se 1850-ben kezdõd�tt, K�roly fõherceg �ltal Lipic�n (mai Szlov�nia). Akkoriban a kir�lyi udvarokban nagy divat volt a lovas magasiskola �s a fõherceg is olyan lovat akart, amely kiemelkedõen k�pes a bemutat�kra. A m�nes alap�t�sa andal�ziai lovak v�s�rl�s�val kezdõd�tt, hiszen ezt a fajt�t tartott�k a legalkalmasabbnak a magasiskol�ra. A helyi kanc�kat teh�t andal�ziai m�nekkel fedeztette.
Az ez ut�n k�vetkezõ 300 �vben t�bb m�s fajta is szerepet kapott a lipicai kialak�t�s�ban-p�ld�ul a n�polyi, a kladrubi, valamint a fredericksborg.
Minden lipicai visszavezethetõ a hat õsm�nre: Pluto (fredericksborg), Conservano �s Neapolitano (n�polyi lovak), Favory �s Maestoso (kladrubi lovak), valamint Siglavy (arab).
A monarchia felboml�sa ut�n a lipicai m�nes egy r�sze Olalszorsz�gba ker�lt, de itt a fajta sajnos erõsen leromlott.
A m�sodik vil�gh�bor� ut�n az eredeti m�nest import �llom�nnyal ind�tott�k �jra. Komoly teny�sztõi munka folyik a fajt�val Magyarorsz�gon is.

A SPANYOL LOVASISKOLA

A b�csi Spanyol Lovasiskol�t 1758-ban hozt�k l�tre azzal a c�llal, hogy a nemess�g itt saj�t�tsa el a l�ra vonatkoz� ismereteket. Kezdetben t�bb fajta, p�ld�ul foltos lovak is elõfordultak, ma m�r azonban csak lipicait �s kiz�r�lag m�neket haszn�lnak. Mivel a lipicai k�sõn �rõ fajta, tr�ningje csak n�gy �ves kor�ban kezdõdik. A bemutat�kon l�that� manõverek elsaj�t�t�s�hoz �vek sz�ks�gesek. Minden manõver term�szetes mozg�sokon alapszik, melyek megfigyelhetõk j�tsz� csik�kn�l is.
A Lovasiskola t�rzsm�nes�t 1798-ban az Ausztria d�li r�sz�n l�võ Piberben alap�tott�k. Az itt tal�lhat� m�nek mindegyik�nek szerepelnie kellett B�csben, ugyanakkor a kanc�kat is tisztelik, hogy a m�nes megfeleljen a magas fajtarendszernek.
A sz�rke sz�lõk csik�i feket�n sz�letnek, k�sõbb, nagyj�b�l h�t �vesen v�lnak sz�rk�v�.
A lipicai okos �s j�indulat� l�. Kitûnõ iskola-�s fogatl�, de h�task�nt is meg�llja a hely�t.
Teny�szt�se Magyarorsz�gon is folyik.

Jellemzõk:
Sz�n: sz�rke; feket�n sz�letik, a kor elõrehaladt�val v�lik sz�rk�v�
Marmagass�g: 155-170 cm
K�llem: k�zepes, egyenes fej, vagy kosfej, kis f�lek, magasan illesztett nyak, z�m�k t�rzs, izmolt, kerek far, erõs, tiszta l�bak
Viselked�s: okos, engedelmes, odaad�
Haszn�lati m�d: magasiskola, fogatl�

Kialakul�s:
Arab-> berber-> andal�ziai-> n�polyi-> kladrubi-> fredericksborg-> LIPICAI