Az arab a vil�g legr�gebbi tiszta v�rben teny�sztett l�fajt�ja. A t�rt�nelem elõtti idõkben �zsi�ban �s K�zel-Keleten �lt vadlovak lesz�rmazottja. Az arabot t�bb orsz�gban h�zias�tott�k, �gy a helyi felt�teleknek megfelelõen egym�st�l elt�rõ t�pusok alakultak ki. Ezek k�z�l a sivatagi arab, a beduinok lova a legismertebb.
A beduinok olyan lovat akartak, melynek k�lleme megnyerõ, �s amely k�pes alkalmazkodni a zord sivatagi k�r�lm�nyekhez.
�gy h�t elkezdõd�tt a 2000 �ves szelekci�s teny�sztõi munka. A kanc�kat b�tors�guk �s �ll�k�pess�g�k, a m�neket pedig a k�lsej�k �s intelligenci�juk alapj�n v�logatt�k. A beduinok �gyeltek a fajta tisztas�g�ra, csakis tiszta v�rû egyedeket vontak a teny�szt�sbe. A lovakat belteny�sztett�k is, hogy a lehetõ legjobban r�gz�ts�k a fajtajelleget.
A fejlõd�s�re nagy m�rt�kben hatott az iszl�m vall�s. A 7. sz�zadban a pr�f�ta, Mohamed ismerte fel a b�tor, gyors �s mozg�kony lovak jelentõs�g�t a hadvisel�sben. H�veinek szinte k�telezõ volt a lovak szeretete, tisztelete, �s azt hirdette, hogy a l�nak adott minden egyes gabonaszem ut�n a h�võ egy bûne a mennyben megbocs�ttatik.
Ahogy az iszl�m birodalom terjeszkedett, az arab l� egyre n�pszerûbb lett Eur�p�ban. Az eur�paiak is felismert�k a fajta remek tulajdons�gait, ez�rt nemsok�ra mindenhol pr�b�lt�k a helyi fajt�kkal keresztezni.
Mivel az arab j�l �r�k�ti ut�daiba fel�p�t�s�t, hamarosan n�pszerû lett mint fajtaalap�t�-�s jav�t� l�. Ennek k�vetkezt�ben jobban hatott a vil�g l��llom�ny�ra mint b�rmely m�s l�fajta a vil�gon.
Minden melegv�rû fajt�ban tal�lkozunk arab v�rrel, de sok p�ni �s n�h�ny hidegv�rû kialakul�s�ban is szerepet j�tszik az arab v�r.

Jellemzõk:
Sz�n: pej, s�rga, sz�rke
Marmagass�g: 150-155 cm
K�llem: csukafej, tûz�tt nyak, r�vid h�t, m�ly sz�gy, izmolt far, kem�ny v�gtagok
Viselked�s: intelligens, kitart�, t�zes, b�tor
Haszn�lati m�d: h�tas-�s versenyl�, illetve fajtajav�t�

Kialakul�s:
�zsiai vadl�-> ARAB